Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A betegségtünetek megjelenési formái,a tünetekkel való szembesülés

A betegségek kialakulásának egyik oka ,hogy a test energiái gátlás alá kerülnek .Az energia többféle területen gátlódhat.

1. Ha az energia (düh, agresszió, szexualitás, egy bizonyos tevékenység) gondolati szinten blokkolódik, ez feszült fejfájáshoz, alvászavarokhoz és szellemi meghasonláshoz vezet.

2. Ha az energia a test funkcionális szintjén blokkolódik, magas vérnyomás, s végső esetben vegetatív dystonia alakul ki.

3. Ha az energia idegrendszeri szinten blokkolódik, a következmény trigeminus-neuralgia, multiplex sclerosis, övsömör, ideges rángatózás vagy ülőideg-fájdalom.

4. Ha az energia az izomrendszer szintjén blokkolódik, mozgászszervi megbetegedések alakulnak ki – például reuma, köszvény, bénulás –, illetve baleset következhet be.

Bárhol is gátlódjék tehát az életerő, ha nem sikerül e gátlást föloldanom, rákényszeríteni az életet, hogy szembesítsen a várható következményekkel. Ily módon szólít fel a sors, hogy megtegyem a szükséges lépést.

A gyógyulási folyamatban a sors a legjobb orvos, előbb-utóbb ugyanis mindenkit meggyógyít, s csupán tulajdon döntésünktől függ, hogy a tanulás melyik módját választjuk: a felismerés fejedelmi útját, vagy a betegségen és szenvedésen át vezető hétköznapi utat. Hiszen ha képtelen vagyok okulni a felismerésből, rákényszerítem a sorsot, hogy „további oktatásban” részesítsen. A „tünetek nyelvén” nem csak azt jelzi nekem a test, hogy letértem a helyes útról, de azt is megmondja, hol zökkentem ki a természet rendjéből, s mit kell tennem, hogy a megbomlott egyensúly ismét helyreálljon.

Mindenfajta tudati tartalomnak megvan a maga testi megfelelője és fordítva: s végső fokon mindegyikük tünet. Aki egy kapcsolatot nem kíván tovább folytatni, hirtelen „torkig” lesz vele – azaz testi oka van. amiért nem közeledik a másikhoz. Meg kell kérdeznünk magunktól, mire akar rámutatni e konkrét tünet. Bízvást tulajdoníthatunk tehát valamifajta jelentést a betegségnek, s erre idővel rá is fogunk találni.

Ahogy az öröm egyaránt megnyilvánulhat nevetésben és sírásban, úgy válthat ki alacsony vagy magas vérnyomást a problémák előli menekvés. A félelemtől teljesen megbénulhatunk, de pánikszerű menekülésbe is foghatunk. Itt ismét a problémához való egyéni hozzáállásunk fogja eldönteni, hogy milyen formát ölt tudatunk kivetülése.

Probléma rejlik minden szélsőséges megnyilvánulás mögött is. A félénk és a nagyképű közös vonása az önbizalom hiánya. A problémamentes állapot a végletek között, valahol középen helyezkedik el.

Mindez tehát tünet, s minden egyes tünet a test üzenete,„információ”. Amennyiben megértjük e nyelvet, képesek leszünk megtenni a „szükségszerű” lépést, s a tünet megszűnik létezni. A tünet tehát barát és segítőtárs, mely egyfelől szenvedni, sőt bizonyos esetekben meghalni kényszerít, másfelől viszont segít abban, hogy szellemünkben  növekedjünk, érettebbé váljunk és ezáltal a megismerés és a szabadság olyan szintjére jussunk el. mely krízis nélkül nem lenne elérhető.

Mindenekelőtt arról van szó, hogy megértsük a zavarban megnyilvánuló „üzenetet”. Ez többnyire három lépcsőben történik.

1)      Az öntudatlan szembesülés

Ebben a fázisban egyre erősödő szorongást érzünk. Önmagunkkal van problémánk. Az érzelmek kifejezési formát keresnek, s ha ilyet nem találnak, reménytelenül bennrekednek. Ha ez az öntudatlan folyamat nem rendeződik, betegség alakul ki.

2)      A tudatos szembesülés

A tünetek tudatos szembenézésre kényszerítenek. Eleinte áldozatnak érezzük magunkat, azt hisszük, pechesek vagyunk, míg rá nem jövünk, hogy a zavar nem valamiféle külső ellenség, hanem személyes jó barátunk és segítőtársunk, aki fontos „in-for-mációt” tartogat számunkra. Ahogy a szó maga is jelzi, egy belső szellemi tartalom ölt formát benne. Belátjuk, mennyire értelmetlen dolog a tünet megszüntetése. Ellenkezőleg értenünk és követnünk kell üzenetét. Ehhez hozzátartozik, hogy „felfedezzük” önmagunkat, azaz felfedjük, ami korábban rejtve volt, szembesüljünk önmagunkkal.

3)      A belátás

A szembesülésnek e fajtája egyre nagyobb önismerethez, újabb és újabb belátásokhoz vezet. Felismerjük, mit kell tennünk, s ennek megfelelően megváltoztatjuk viselkedésünket és életmódbeli szokásainkat. A betegség nyomán most már jobban értjük az életet. Így a tünet feleslegessé vált. Segítségével érettebbek lettünk

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.